Rekultiváció

rekultiváció az alapvetően emberi tevékenység által roncsolódott terület tájképbe történő visszaillesztését jelenti. Hulladéklerakók esetében azonban akár a mezőgazdasági, akár az erdőgazdasági hasznosítás nem, vagy csak korlátozott mértékben valósítható meg, beépítésük pedig nagy nehézségekbe ütközik. Legfontosabb feladat tehát a tájseb eltüntetése és a hulladéklerakóból történő szennyezőanyag-kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása.

Rekultivációs munkálatok során a felhagyott szilárdhulladék-lerakók tartalmát korszerű technológiával „becsomagolják” azért, hogy az esővíz ne mossa ki a ki a szennyező anyagokat. A hulladékot záró, szigetelő réteggel fedik le, földdel letakarják, majd füvesítik, tehát helyreállítják a környezet eredeti állapotát, s természetesen megoldják a csapadékvíz biztonságos elvezetését is. Az így helyreállított területet folyamatosan, évtizedeken keresztül figyelik – monitoringozzák – azért, hogy tudják, nem sérült-e meg a „csomagolás”, nem történik-e szivárgás valahol.

Előzőek alapján – jelen projekt esetében – rekultiváción a települési szilárdhulladék-lerakók felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának, azaz a környezeti elemek terhelésének csökkentését, további terhelésük megakadályozását értjük, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembevételével.

1 Mi az a hulladéklerakó rekultiváció?

A hulladéklerakó rekultiváció a hulladéklerakó biztonságos lezárását jelenti, amely során a hulladéklerakót felszámolják (a hulladékot teljes egészében elszállítják), vagy olyan takaróréteggel látják el, amely megakadályozza azt, hogy a lerakó a környezetet tovább szennyezze.

2. Milyen rekultivációs lehetőségek vannak a hulladéklerakók esetében?
Az egyik lehetőség a hulladéktest elszállítása, és biztonságos szigetelt hulladéklerakóba történő átszállítása. A másik lehetőség a hulladéklerakó helyben történő lezárása, amely során olyan rétegekkel látjuk el a lerakót, melyek jelentős mértékben megakadályozzák azt, hogy a lerakó környezetet tovább szennyezze.

3. A legbiztosabb megoldásnak a lerakó felszámolása tűnik. Miért nem kerül minden korszerűtlen hulladéklerakó felszámolásra?
Valóban ez volna a legegyszerűbb megoldás, ez azonban meglehetősen költséges eljárás, melynek költsége a helyben történő lezárás többszöröse is lehet. Sok esetben ez gazdaságtalan lenne.

4. Mi alapján dől el, hogy egy lerakót fel kell számolni, vagy helyben kell lezárni?
A kérdést alapvetően szakértők, tervezők döntik el, akik a munkájuk során mérlegelik egy lerakó a környezetre gyakorolt kockázatát. Ezen kérdés eldöntését egy úgynevezett környezetvédelmi felülvizsgálat során kapott eredménnyel segítik.

5. Mi az a környezetvédelmi felülvizsgálat és mikor kell elvégezni a lerakók esetében?
A környezetvédelmi felülvizsgálat egy olyan folyamat, amely során a szakértők megvizsgálják egy hulladéklerakó a környezeti elemekre (talaj, talajvíz, levegő, zaj, élővilág) gyakorolt hatását. Jelen rekultivációs projektben minden hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata elkészül.

6. Hogyan készül el egy környezetvédelmi felülvizsgálat?
A felülvizsgálat elsősorban méréseket, mintavételeken, illetve a minták laboratóriumi vizsgálatán alapszik. Nagyon fontos felmérni egy adott hulladéklerakó környezetét, számba venni azokat az elemeket, amelyek a működés során károsodhattak. A szakértők ezen eredmények alapján készítik el az értékelésüket.

7. A környezet mely részére jelent leginkább veszélyt egy hulladéklerakó?
Ezt általánosan nehéz megállapítani, de a legnagyobb veszélynek a felszín alatti vizek (talajvíz), illetve a lerakó altalaja van kitéve.

8. Jelent-e egy hulladéklerakó veszélyt az emberekre vonatkozóan?
Igen jelenthet, hiszen ha a szennyezők bekerülnek a talajvízbe, azok közvetlenül (pl. kutak), vagy közvetve bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol akár súlyos károsodást is okozhatnak. Ugyanígy káros és veszélyes lehet az emberekre, a környezetre a hulladéklerakóból kijutó gáz is.

9. Gázok a hulladéklerakóban?
A hulladék bomlása során gázok szabadulnak fel, melyek a környezetbe kerülnek. Jelentős hulladékmennyiség esetén ezeket a gázokat gyűjteni kell, illetve hasznosítani szükséges. Nagy hulladéklerakók esetében ezért a korábban említett felülvizsgálatban a lerakóban termelődő gázok mennyiségét, illetve minőségét vizsgálni szükséges.
10. Ha megtörténik a rekultiváció, a lerakó többet nem szennyez?

A rekultiváció célja a lerakó további szennyezésének megelőzése. Idővel a lerakó szennyezése megszűnik.

11. Miért nem azonnal szűnik meg a szennyezés? 

A lerakótestben jelentős mennyiségű nedvesség (csurgalékvíz) található, amely a talajba elszivároghat. A rekultivációval ezt a szivárgást megakadályozni nem tudjuk (hiszen alulról nem tudjuk leszigetelni a lerakót), amit tehetünk, hogy megakadályozzuk azt, hogy a csapadék a hulladékkal érintkezzen.

12. Mi történik a rekultiváció után?
A rekultiváció után a lerakó utógondozása történik, mely során azt figyeljük, hogy szennyez-e tovább a lerakó, illetve szükséges-e még valamilyen beavatkozás. Fontos a rekultivált lerakó állagmegőrzése is.
Amennyiben további kérdése merülne fel kattintson a “Szakértő válaszol” gombra, ahol szakértőink várják kérdéseiket.