Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás területén két projekt keretében összesen 47 db lerakót rekultiváltunk. Ezek közül 16 db lerakó teljes felszámolására került sor, és 21 db lerakó pedig végleges lezárással lett ártalmatlanítva.
A felszámolás során többnyire nem volt információnk az adott lerakóra beszállított hulladékok mennyiségéről, ezért ezekben az esetekben, amikor a hulladék széle nem volt pontosan megállapítható, a széleket árkolással határoztuk meg, a hulladék felszedésének megkezdése előtt annak érdekében, hogy a teljes lerakott hulladékmennyiség eltávolításra kerüljön. A hulladéktest alatti, hulladékkal kevert, esetleg szennyezett talaj felszedésre került. A szennyezett talajréteg vastagsága többnyire 10 cm és 50 cm között vastagságban került eltávolításra. A felszámolt hulladéklerakó helyén talajtani vizsgálattal igazoltuk, hogy az ott maradt földréteg már nem szennyezett. A felszedett hulladék ezután ahol lehetséges volt rostálásra került Alsóregmec, Golop, és Taktakenéz kivételével. Alsóregmecen a hatóság nem adott engedélyt a kirostált hulladék akár helyben, akár más lerakón történő felhasználásra. Taktakenéz lerakóján nagyon kevés volt a hulladék, rosta telepítése és üzemeltetése nem lett volna gazdaságos, Golopon nem volt hely a rostálásra, mivel a hulladéklerakó egy hajdani bányagödör területén helyezkedett el. A rostálás során a hulladékot három frakcióra választják. A durva nagydarabos, jellemzően biológiailag nem lebomló anyagokat tartalmazó frakció hulladéktárolóban kerültek végleges letárolásra A hulladék másik felét kitevő frakció kisebb lyukbőségű rostával került szétválasztásra. A közepes frakció részben elszállításra került részben pedig letárolásra. A rostált mennyiség 20-25%-át kitevő közepes és finom frakció a rekultiválás során hasznosításra került, felszámolással történő rekultiváció esetén az illetékes KTVF döntése értelmében visszatöltéssel került felhasználásra, amennyiben a frakció analízise nem mutatott ki szennyezést.
A hulladéklerakók területén kívül, illegálisan elhelyezett, elszórt hulladékot fel kellett szedni és a lerakó végleges területén helyeztük el. A rekultivációs végformán kívül eső hulladékot pedig áthalmoztuk. Azokról a területrészekről, melyekről a hulladék áthalmozásra került, ott a hulladékkal közvetlenül érintkező talajt is kb. 20 cm vastagságban hulladékként kellett kezelni, azzal együtt áthalmozni. A tömörített hulladéktestre kiegyenlítő réteg került felhordásra szemcsés vagy ezzel egyenértékű anyagból ezt követően két réteg szigetelő réteg került rá, majd 20 cm vastagságban homokos kavics szivárgó rétegként. Ez a réteget erősen kőtörmelékes anyaggal borítottuk, majd 30 cm vastagságban kis humusztartalmú talajjal fedtük be. A rekultiváció során végleges fedőrétegként 30 cm vastagságú benövés képes talaj került leborításra.